Meleg Kultúra

Most is elment egy csomó idő, és csak azt vettem észre, hogy az október végi bejegyzésem óta nem is kevés idő telt el. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy kevésbé fókuszáltam meleg dolgokra, másrészt mert nagyon elhavaztam saját magam. És ha már a hónál tartunk, beszéljünk…

Hosszú kihagyás és távollét után az első könyv, amiről hírt hozok, az a Dorian. Na tegye fel a kezét, aki elolvasta Oscar Wilde eredetijét… Gondoltam. Aki nem olvasta, annak röviden összefoglalom: van egy szép srác, az a neve, hogy Dorian. Annyira szép, hogy azt már meg kell…

Korábban már írtam Bret Easton Ellis könyvéről, hát most sikerült megnéznem a belőle készült filmet is. Előljáróban csak annyit, hogy sose éreztem még ilyen hosszúnak 1 óra 40 percet. Hát nézzük csak... Amennyire tetszett a könyv, olyannyira utáltam a filmet. Nem…

Most fejeztem be Cyril Collard könyvét, és még egy kicsit ennek a hatása alatt vagyok és írom ezt a bejegyzést. Amikor nekiültem szombaton ennek az alig 200 oldalnyi regénynek, azonnal az jutott eszembe, hogy a Vad éjszakák Dennis Cooper Közelebbjének a francia változata. Ugyanaz a…

Úgy tűnik az április a végtelen esőkről és könnyekről szól. Egyrészt most olvasom Katona André könyvét, a 'Mennyi időnk van?'-t, amiben valami oknál fogva fejezetenként kétszer sírnak (átlagoltam a sírások számát, és most NEM viccelek), de erről majd egy későbbi posztban,…

Tudom, hogy ez egy nagyon sznob dolog, hogy Pedro Almodóvar az egyik kedvenc rendezőm, de annyit azért hadd mondjak el a mentségemre, hogy az ő filmjei állnak hozzám általában a legközelebb, és a kedvenceket többször is megnézem, arról nem is beszélve, hogy szeretem őket DVD…

Francois Ozon új filmje szépen illeszkedik egyik korábbi filmje, az „Utolsó napjaim” témekörébe. A „Menedék” is a gyászról szól, de egy kissé másként. A főszereplő Mousse-t azzal kelti az orvos a kórházi ágyon, hogy a pasija túladagolta magát, míg ő…

A svéd írónőnek ezen első regénye egy vérbeli krimi, de azt kell mondjam, nem a legjobb, amit valaha olvastam. A történet ott kezdődik, hogy egy milliomos műgyűjtőt otthon az ágyában lefejeznek. A gyilkossággal ifjú szeretőjét gyanúsítják, de mi egy percig se kételkedünk az…

Paul Burston könyve ugyanolyan, mint a manapság egyre gyakoribb meleg regények többsége - tucattermék. Viszont van egy nagy előnye: olvasható magyarul, ugyanis 2003-ban megjelent a magyar fordítás az Ulpius-ház kiadónál. Lehet, hogy manapság nem olvastam túl sok meleg tartalmú…

Sokáig kerülgettem ezt a könyvet, mert féltem, hogy valami romantikus nyáladzás lesz (a címe alapján), de szerencsére a múlt héten egy nagy sóhajjal leemeltem a polcról a könyvtárban és hazavittem. Amikor elkezdtem olvasni, megnyugodtam, mert a sok művész és lelkizős könyv után…

Ez már a sokadik olyan könyv, amelyben az egyik (női) szereplő művész. Egy művész, aki hihetetlenül impulzív és semmi köze a valósághoz, a gyakorlatias dolgokhoz, és ezt nekünk, unalmas, földhözragadt embereknek meg kell értenünk és el kell fogadnunk. Lehet, hogy pont amiért…

Ha valaki nekem azt mondaná, hogy ’A narkósnak’ semmi köze a meleg regényekhez, akkor visszakérdeznék, hogy olvasta-e? Mert ha elolvasta volna, ilyen hülyeséget nem mondana. Persze ’A narkós’ a drogfüggőséget hivatott bemutatni, nem kell nagyon a sorok közé…