Életrajzi ihletésű regény Joss Moody zenészről, aki nőnek született, de férfiként élt. A könyv megtörtént események alapján íródott, az alapot egy Billy Tipton nevezetű amerikai jazz zenész adta, aki az 1950-es évek Amerikájában épített zenei karriert egy férfi bőrébe bújva.
A regény egyszerre több témát is felvet és vezet végig: nemi azonosság tudat, szerelem, gyász, önmagunk elfogadása. Kicsit féltem tőle, hogy túl lesz írva a könyv és majd a visszájára fordul az üzenet és elvesztem az érdeklődésemet, de szerencsére nem így történt. Jackie Kay folyamatosan fenn tudja tartani bennem az érdeklődést, még kicsit izgultam is a történet szereplői miatt, és semmi hiányérzet nem maradt bennem, mikor a végére értem. Mikor a kezembe vettem a könyvet, kicsit tartottam attól, hogy nem fog kellőképpen érdekelni a sztori, de szerencsére jól volt megírva, és így szerettem olvasni.
Mégis miről szól?
Otthon párnák közt, felesége folyamatos ápolása mellett meghal a híres, hatvanéves jazz trombitás, Joss Moody. Először a hálószoba négy fala közt szembesülünk az orvos szemszögéből azzal az aprócska ténnyel, hogy az ágyban fekvő férfi valójában nő. Mind a zenész kollégákat, mind az ismerősöket, mind pedig az örökbefogadott fiút arculcsapásként éri a hír, hogy akiről eddig mindvégig azt hitték, hogy gondos apa, hűséges férj, jó barát - az valójában nőnek született. Aztán jönnek a visszaemlékezések, amik által bepillantást nyerhetünk Joss Moody életébe, hogy megismerhessünk egy nem mindennapi figurát.
A könyvet az Ulpius-ház kiadó adta ki 2002-ben.
