Akárhányszor szóba kerül, hogy ki a kedvenc íróm, mindig rávágom, hogy Michael Cunningham. Hogy miért? Mert szeretem ahogy mesél, és azt, amiről. A szavait mintha csak nekem írta volna le. Mintha magamat látnám a karakterekben. Aki szeret olvasni, annak biztos volt már ilyen élménye.
A történet Jonathan és Bobby barátságáról szól, az ő felnőtté válásukról. Gyerekként együtt fedezik fel saját szexualitásukat, majd feliperedve útjaik szétválnak. Jonathan New Yorkba költözik, Bobby pedig még sokáig Jonathan szüleinél él. A sorsuk csak évekkel később, már New Yorkban fonódik újra össze, de nem akarok spoiler lenni, inkább olvassátok el.
Pár éve ezt a könyvet adtam karácsonyra az akkori barátomnak, aki szintén beleszeretett a történetbe, majd tovább passzolta az anyukájának, aki viszont annyira szomorúnak találta, hogy elnézést kért és letette. Szeretem tegyetek ti is egy próbát. A könyvet az Ulpius-ház kiadó adta ki, aki nem hiszi, járjon utána.